sziazsuzsi

sziazsuzsi

Szicília - part 2

Catania, a csúnya város

2021. május 27. - szia! Zsuzsi!

img_5279.JPG

Megmondom neked, mértéktelenül felidegesített utólag annak a ténye, hogy a vekengő tömeg Cataniát (ahogy ugye Milanot is) egyszerűen csak lerusnyázta. Hát kívánok nekik egy diósgyőri nyaralást akkor.
Nagyon sokat hezitáltam, hogy egyáltalán szánjak e bárhány napot erre a városra, sajnos utólag jöttem rá, hogy bőven, sőt akár többet is lehetett volna annál a három napnál amit itt szálltam meg - és ebből egyet kompletten Taorminában töltöttem.
Hadd ontsam ki, felbasznak a kényszeresen véleményt formáló turisták, felbasznak a folyamatosan méltatlankodó "jaj koszos volt a tenger, mocskos volt az utca" körforgásban sopánkodó, soha meg nem elégedő, max a hurghadai resortban békére lelő, egyik oldalukról a másikra hemperegni vágyó cselédek. Nem kell menni, hogy aztán elmondhasd mekkora szar volt, mindeközben decensen elhajintod  cigicsikket a Váci úton. Találtam jutun is egy botrányosan dilettáns, kultúrára semmilyen mértékben nem vágyó klasszik magyar vállalkozó által készített videót, amit a  bordűrös szobájában pöffeszkedő modorban vett fel.  Kétpercenként csodálkozott rá, hogy még nem rabolták ki, és hogy milyen érdekes, hogy nem mindenki migráns.

Alapinfókról itt írtam: https://sziazsuzsi.blog.hu/2021/05/27/cicilia_ahol_voltam_meg_ahol_nem
Extra még, hogy Catanianak nem csak reptere van de metrója is! Nem vettem igénybe, mert a belvárosban laktam, a töbire meg kiváló volt a hop on hop off.
Viszont mielőtt belekezdek, kitérnék pár fontos dologra, a sok szép mindenség mellett ezeket is érdemes észben tartani

  • Mikor azt olvasod/ hallod, hogy ne menj erre vagy arra a környékre, akkor tényleg ne menj, ilyen pl. az Ursino kastély környéke, vagy a Vittorio Emanuelle sugárút belvárostól távolabb eső része. Nem vagyok babonás, hogy lekopogjam, de engem még nem ért inzultus sem külföldön, sem belföldön, ezt a szerencsémen kívül annak tudom be, hogy éber vagyok és rohadtul viselkedek minden esetben mikor nem vagyok otthon egy városban/ országban. az a baj, hogy nem lehet tudni itt Cataniában, hogy hol kezdődik a vársoban az a határ ami már kellemetlen. Az Ursino egy turista célpont, egy múzeum, egy kastély, mégsem tanácsos arra lébecolni sötétedés után. A Vittorio Emanuelle meg egy klasszikus semmi extra sugárút, sőt, a belváros felé eső részén van a római színház, én magam sem tudom hol a határ, ahonnan már nem érdemes tovább sétálni. Azt olvastam tripadvisoron, hogy ezeken a helyeken a helyi lakosok igen rossz életkörülményei okoznak problémát, és esetenként inzultust.
  • Sajnos nagyon sok az éttermek teraszán, vagy csak random az utcán azon kapod magad, hogy egy bevándorló nagyon tolakodóan érdeklődik hogyléted felől. Jó MLM-es stílusában megbeszéli veled az életed értelmét, és a végén persze venned kell(ene) valami afrikai biszbaszt hogy ezzel segítsd a családját. Semmi másért nem jönnek oda, tüzet kérni se cigihez, hidd el, már az elején határolódj el, ha nem szeretnél kellemetlen helyzetbe kerülni. Az a baj, hogy napi nagyon nagggyon sokan odajönnek, ha az ember szeret is adakozni, ennyi embernek, ahányan le akarják rólad dumálni a fizetésed, egyszerűen nem lehet. Ráadásul a legmeghittebb vacsorát, ébredezős kedvedben tölött reggli kávét, bármilyen indokolatlan privát helyzetet meg lehet akasztani ezekkel a tolakodásokkal. Éttermekben javaslom a teraszok belső felét, vagy a belső tereket emiatt.

 

Cataniaba érkezésemkor még szundikált a város a déli szieszta okán, korábbi buszos körtúrámra emlékezve rémlett, hogy igen szép a belváros. Az B&B-t a bookingon foglaltam (Doralice), 55 K volt két főre három éjszakára, pár nappal a repülőgépem indulását megelőzően foglaltam - egész pontosan ez volt a szállásom, ott a templom melletti épület:
img_5627.JPG

Siracusával összehasonlítva, Catania nagyváros, sehol nincsenek olyan icipici két méteres sikátorok, nem pletykálnak tésztát gyúrva édes kis mammák a kapuk előtt, nincsenek fényes márványborítású apró utcák, sehol a púderszínű barokk, Catania fekete. Na nem a szmog okán, ennél sokkal nyomósabb oka van feketének lenni, a házak konkrétan az Etna által széthordott vulkáni kőzetből épültek, és a falak megfestésére használt anyag is ugyanez volt. 
Belvárosa nagyon hasonló Nápolyéhoz építészeti szempontból, viszont Catania karban van tartva, a paloták csillognak villognak, a sugárutak sokszor autómentesek, nem sokszor jutott eszembe, hogy viszolyogjak a kosztól, vagy különféle szagoktól. Sok helyen olvastam, hogy Catania csak egy fokkal jobb, mint Nápoly. Nos ezt minden bizonnyal olyanok írták, akik sosem voltak Nápolyban, Nápolyhoz ugyanis semmi sem hasonlítható, de Catania hangulata például legkevésbé sem. A tiszta rendezett, csiribiri éttermekkel szegélyezett központban megszállva kifejezetten sterilnek is tűnt bizonyos tekintetben, Nápolyban például nincs ilyen fajta egyértelmű "központ", Nápoly egy órisra dagadt hatalmas központja önmagának.
Catania külsőbb részein érzékeltem a klasszikus közlekedési káoszt, a halpiacra pedig direkt nem szerettem volna elmenni, nápolyi élményeim után - kemény vagyok mint a kő, de ez sajnos engem nem tesz boldoggá, sőt.
Egy dolog viszont igaz volt az internet ajánlásai alapján, ez az a város ahol nem csak érdemes, de kötelező felülni a hop on hop off buszokra. Catania óvárosában, a történelmi belvárosban elfelejti az utazó, hogy egy tengerpart menti városban van, annyira benövi az egészet a burjánzó barokk, a hatalmas impozáns paloták, az Etna mindenhonnan előbukkanó kürtőjének látványa; hogy egyszerűen lehetne a város bárhol, de nem hatol be a tengeri hűs fuvallat, nem jut eszedbe, hogy "de jó lenne kimenni a korzóra megnézni a naplementét". Bemész ezek közé a hatalmas paloták közé, rádtelepednek, és elfelejted, hogy a vonatod kb. a vízben állt meg, hiszen ott a tenger.
A hostunk katonás listát készített arról, hogy mit érdemes megnézni, viszont ezeknek a fele a város nagyon távoli pontjain voltak, biztos voltam benne, hogy erre egyesével nem lesz időnk. A fent említett buszoknak hála viszont nem csak végig tudtunk gurulni ezeken az ajánlott látványosságokon, de bizonyos helyeken le is szálltunk gyönyörködni a tájban.

Kortárs Catania
A belvárostól  észak-keleti irányba, egy egészen más hangulatú város folytatódik, szellős modern tengerparti sétány, már rögtön az állomás épülete mentén északra egy látszólag elhanyagolt gyár épület. Ne tévesszen meg, ez az épület kortárs kiállító központ, galéria, koncerthelyszín indusztriális falak közé zárva.  Innen tovább észak felé haladva számtalan bár, kültéri edzőparkok, kosárpályák, művészeti installációk hosszú kilométereken át. Ezt egy nagyon impozáns, láthatóan vastagabb pénztárcájú rezidensek által lakott övezet követi, ahol a dimbes-dombos tájat modern és régebbi korokban épült paloták és udvarok szegélyezik, néhol felbukkan egy-egy luxushotel, a part mentén pedig óriássziklás fekete lávaköves strandok mindenféle klubokkal, bárokkal kombinálva - állítólag némelyik nagyon menő, én sajna nem vagyok világi úszó, így nem ezek közül választottam.
Nem csak a Lungomare alkalmas feltöltődésre, hanem a város közepén található hűs és zöld Bellini Park, ami a Via Etna közepéről csalogatja az embereket shopizás helyetti hesszelésre.
img_5702.JPG

Etna
Az út során a legérdekesebb az volt, ahogy megnézhettük, hogy az Etna miként rendezkedett az elmúlt párszáz évben, több száz méterrel beljebb tolta a város szárazföldi határait, ezt kiválóan hasznosították, a lávára erődök is épültek, és ahogy fentebb említettem, a középületek téglái is tulajdonképpen ezek a lávakövek.
Az internet szerint nem szép Catania fekete sziklás partja. Nem tudom, eskü, nem tudom mi kell ezeknek az embereknek, egy aktív vulkán a történelem során, sőt napról napra képes ennek városnak a látképét befolyásolni, a természet erejének lenyomata mégis milyen összefüggésben áll az undor szóval ?
Ezeken a csodálatos természeti jelenségeken túl, az Etna tényleg mindig látszik, legtöbbször elég fenyegető az avatatlan szem számára, rotyog, vörös, klasszikus kis füstjét pöfögi. Mindig elképesztőnek és vonzónak találtam a vulkán közeli városokat.

0db85d24-26fc-4348-a181-8abf620bfb6a.jpg

Normann kastély, eredetileg mélyen a tengerben állt, aztán a szárazföld kicsit jobban magához húzta

fd40bbb4-a278-4616-a711-cdbece208496.jpg

Aci Trezza, Cataniától 10 km-re északra. Igen, az ott a kihűlt láva.
ee567c5b-f32b-4a70-bf37-d0f39b7bfcfc.jpg

Lómai Lomok
Aki vonzódik az ókori romokhoz, az is jó helyen jár, a belvárosba visszaérve rögtön két impozáns és igen szépen egyben maradt ókori emlék is megtekinthető, egyik a környék klasszikusa, a színház, ezt ma épületek veszik körül, sajnos ottjártamkor épp zárva volt - későre járt. 
A másik a Via Etna egyik kereszteződésénél mindenféle előjegyzés vagy belépő nélkül megtekinthető a római amfiteátrum maradványa. Csak úgy, egy téren. elképesztő.

img_5692.JPG

img_5696.JPG

Emelkedett spiritualitás
Ami mindig meglep délen, a templomok mennyisége. Nem tudom elképzelni, hogy tényleg kell ennyi templom, hiszen ebben a városban talán 300 000-en laknak, de vannak részek, ahol több a templom mint a lakóház, és mind óriási, tekintélyt parancsoló, grandiózus.  Nem tudom leírni a vasárnapot mikor delet ütött az óra az egyetem téren, 5 perc néma csend lett, az egymásra licitló harangjátékoktól a gondolataimat sem hallottam. Aztán végül mind elhalkultak, mert a Dóm szólója következett, magamon is meglepődtem, hogy milyen mértékben rázott ki a hideg a hangjától..

Részletek
Ha erre jársz, érdemes megfigyelni, hogy minden dekorációs részlet kidolgozott, nincsen egy elhanyagolt vagy jelentéktelen lámpatest, mindnek van története, üzenete.
img_5718.JPG

Catania állata az elefánt (liotru), a főtéren látható az elefántos kút/ obleiszk - természetesen ez is lávából készült. A kút elefántja minden bizonnyal még a karthagoi időkből származik - nem tudom megvan, e de Hannibal is elefánt háton tervezett megérkezni Rómába annak idején :D - viszont ez az elefánt nem Hannibal elefántjaival rokon, hanem  az ebben az időben Szicíliában valóban honos törpe elefántokkal. A fehér keretét a nagy cataniai földrengés után kapta. Állítólag szuperképességei vannak, és megvédi a várost az Etnától.

8a8af817-3494-4373-9a6b-9e8c71911fc5.jpg

A Belini Opera konkrétan a párizsi opera miniben, fel is visítottam, hogy na, dicsak. Sajnos a legutóbbi hírek szerint nem élvezi tovább az önkormányzat támogatását, így kapui bezártak :/

img_5615.JPG

img_5242.JPG

A belváros erős hangulata
A via Etna két oldalán néhány, igazán nagyon kevés, de annál menőbb sétálóutca követi egymást. Igazából ha képen látnám, azt hinném a Gozsduban vagy Kazinczyban készültek a képek mert nagyon hasonló Budapest éjszakai arcához. Rendkívül sok fajta konyha közül lehet választani, sokkal vibrálóbb és változatosabb mint a Siracusai felhozatal. Az éttermek és bárokon kívül további, mindenféle kis csicsás dekorelemmel tarkított jellegzetes sétálóutcákon kínáljak a tematikus áruikat kézművesek. Engem nem annyira lehet illatos szappanokkal levenni a lábamról, de a szemem értékelte ezeket a tematikus utcákat.
Érdemes szétnézni a legfrekventáltabb tereken is, én az Egyetem téren laktam, ami kb. a legbelsőbb kör, és az épület aljában, a főtérre néző  étterem nem sarcolta meg a látványt amivel rendelkezett, nem elhanyagolható, hogy nagyon finom fogásokat is szervíroztak. 
Streetfoodban szintén erős, de a Siracusai egy hete felvett szokásaim túl erősek voltak, így nem tudtam elszakadni a Arancini/ Kávé/ Aperol/ Cannoli kombinációtól, ami a reggelit illeti. Ugyanaz vonatkozik ezekre a kedves reggelizőhelyekre mint a fenti éttermekre, ugyanolyan árban van a Dóm mellett mint egy random sikátorban, és hát akkor miért ne üljek le a Dómot csodálni.
Klasszik hetedik kerület hangulat, nem ?
img_5336.JPG

Strand
Ahogy említettem, az észak-nyugati parton a sziklás / vadregényes, kellemes dél-olasz diszkókkal kombinált fenszi strandok találhatóak, dél-keleti irányban pedig a part fel van öltve homokkal, itt végig, hosszú kilométereken át változatos tematikájú, lassan mélyülő nyugodt vizű strandok közül lehet választani. Buszok közlekednek a belvárosi központi buszpályaudvar és a strandok között, én csak leszálltam  a hússzú föveny mentén érzésre valahol és bementem az arrafelé legjobbra értékelt strandra. Kiválóan rálátni az Etnára meg a városra innen is. Ezeknél a homokos strandoknál  valószínű mindenki volt már érdekesebb partokon, de hosszas túrázás/ városnézés után nagyon is jól esik egy ilyen puritán Jesolo szerű strand is.

 Kilátpontok
Ez egy enyhe túlzás, azonban nagyon élvezetesnek találom azokat a városokat, ahol váratlanul érnek a szintkülönbségek - így volt, hogy bár tudtam, hogy Lisszabon dombos, de nem tudtam, hogy ANNYIRA. Catania is dombos, némelyik nagyon hosszú utca úgy is néz ki, mintha az égbe tartana. A Dóm tetejére pedig fel lehet gyalogolni 5 euró fejében, ha pedig épp nem állnak a város felett gömbfelhők, az Etna még közelebbinek tűnik.

img_5682.JPG

 

img_5632.JPG

Folytatás Taorminával : https://sziazsuzsi.blog.hu/2021/05/27/sziclilia_part3

A bejegyzés trackback címe:

https://sziazsuzsi.blog.hu/api/trackback/id/tr6516573896

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Stupid 2021.05.29. 07:06:50

Diósgyőri hasonlat nagyon nem tetszett... Ott nőttem fel véletlenül. Nem is értem, hogy lehet egy lapon említeni Szicíliával. Mellesleg Diósgyőrben nem a szalagházakban kellett volna nyaralni a lakótelepen, biztos jobban érezted volna magad. De Miskolc nyilván nem egy lapon van Szicíliával az útikönyvekben, még ha az ország egyik legrégibb városa is... A magyar falvak sem hasonlíthatók az ottaniakkal sajnos.
süti beállítások módosítása